Gerhard Herzberg
(1904–1999)
Kanadai fizikus, 1971-ben kémiai Nobel-díjat kapott; molekulák és különösen
a szabad gyökök (vagyis páratlan számú elektront tartalmazó atomcsoportok)
elektronszerkezetének és geometriájának meghatározásáért. Egyik legfontosabb
műve a háromkötetes Molecular Spectra and Molecular Structure (Molekula-színképek
és molekulaszerkezet; 1939–66). Herzberg 1930-ban a darmstadti Műegyetem
tanársegédje lett, de 1935-ben elmenekült a náci Németországból, és a Saskatchewani
Egyetemen (Saskatoon, Kanada) kapott állást. 1945 és 1948 között a Yerkes
Obszervatóriumban (Williams Bay, Wisconsin, USA) dolgozott, majd visszatért
Kanadába, Ottawában a nemzeti kutatási tanács munkatársa lett. Herzberg
spektroszkópiai vizsgálatai nemcsak alapvetően fontos kísérleti eredményeket
szolgáltattak a fizikai kémia és a kvantummechanika számára, hanem hozzájárultak
a gázokban végbemenő kémiai reakciók vizsgálatának felélesztéséhez is.
Elsősorban a kétatomos molekulákat tanulmányozta, azok között is a leggyakoribbakat,
a hidrogént, oxigént, nitrogént és szén-monoxidot. Felfedezte néhány olyan
szabad gyök spektrumát, amelyek sok kémiai reakció közbenső termékei, elsőként
azonosította némely gyökök spektrumát a csillagközi gázban. A belső bolygók
atmoszférájáról és a csillagokról is sok spektroszkópiai információt tárt
fel.
Naptár