Michael Stuart Brown
Amerikai molekuláris genetikus; Joseph L. Goldsteinnel együtt 1985-ben azért kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat, mert megvilágították a koleszterinnek az emberi szervezet anyagcseréjében játszott kulcsfontosságú szerepét.
Brown a Pennsylvaniai Egyetemen (Philadelphia) végzett 1962-ben, Ph. D. fokozatát 1966-ban szerezte az orvosi karon. Goldsteinnel akkor került barátságba, amikor 1966 és 1968 között mindketten a bostoni Massachusetts General Hospitalban (általános kórházban) segédorvosnak. Miután 1968 és 1971 között kutatómunkát végzett az Országos Egészségügyi Intézetekben (National Institutes of Health), a dallasi (Texas) Southwestern Medical School Orvosegyetem oktatója lett, ahol újra találkozott kollégájával, Goldsteinnel.
A két férfi Dallasban azokat a genetikai tényezőket kezdte kutatni, amelyek a vér magas koleszterinszintjéért felelősek. Összehasonlították egészséges emberek sejtjeit öröklött hiperkoleszterolémiás betegekével. Ez az öröklött hajlam rendellenesen magas vérkoleszterin-szinthez és következményeképpen érelmeszesedéshez (atherosclerosishoz) és más keringési betegségekhez vezet. Brownnak és Goldsteinnek sikerült egy genetikai defektust kimutatniuk az érintett betegekben, vagyis azt, hogy hiányoznak belőlük, vagy hiányosan vannak meg bennük az elsődleges koleszterinhordozó részecskék, az alacsony sűrűség lipoproteinek (ldl) sejtreceptorai. Kutatásaikkal kimutatták, hogy ezek a sejtreceptorok beszívják az ldl részecskéket a sejtekbe, hogy azután lebontsák és így a véráramból eltávolítsák őket. A két kutató azt is felfedezte, hogy ezeknek a lipoproteineknek a befogása gátolja is a sejteket abban, hogy új ldl-receptorokat termeljenek. Ezzel magyarázták meg azt is, hogy a magas koleszterinszintű táplálék hogyan nyomja el a szervezetnek azt a természetes képességét, hogy a koleszterint ki tudja vonni a véráramból.
Brown később Goldsteinnel együttműködve kutatásokat folytatott egy új
gyógyszer előállítására, amely csökkenti a vér koleszterinszintjét. Együtt
vizsgálták az LDL-receptor alapvető genetikai kódját is. Brown 1977 óta
a dallasi, a Genetikai Betegségek Kutatóközpontjának (Center for Genetic
Diseases) professzora és igazgatója.
Urey teóriája szerint a Föld korai légköre valószínűleg a Jupiter mai
légköréhez hasonlított – sok ammóniát, metánt és hidrogént tartalmazott.
Urey egy másik elképzelése szerint a Naprendszer bolygói a Nap körül forgó
gázkorongból alakulhattak ki; ez a korong a Napból származó gázokkal egyesülve
széteshetett és sűrűsödésnek indulhatott. Az elméletet a The Planets: Their
Origin and Development (A bolygók: eredetük és kialakulásuk; 1952) c. könyvében
ismertette.
Naptár