Kérdés: Egy napos délután kör alakú szivárványt láttam. Elég kicsi volt az átmérõje, és az ég körülötte világosabb volt, mint a belsejében. Soha nem láttam még ilyet. Hogyan keletkezett?


1. válasz: Minden szivárvány kör alakú, és színes fénygyûrût alkot a Nappal szemben. A gyûrû alsó részét rendszerint eltakarja a horizont, ezért látunk csak egy ívet az égen. Ha nagy magasságba emelkedünk fel, mint például a pilóták, vagy a Nap megfelelõ helyzetben van, teljes körként látjuk a szivárványt.

N. O.
West Linfield
New South Wales


2. válasz: A levélíró kétségtelenül egy 22o-os napgyûrût/fénygyûrût látott a Nap körül, amelyet az idézett elõ, hogy a légkör magas régióban a napfény megtört a megfelelõ irányban elhelyezkedõ jégkristályokon. A jelenséget kiváltó jégfelhõk, a pehely- vagy fátyolfelhõk sokszor olyan finomak, ritkák, hogy szinte láthatatlanok.

Ez a fénygyûrû rendszerint ívként jelenik meg, mert a pehelyfelhõk eloszlása általában nem elég egyenletes ahhoz, hogy az egész gyûrût lássuk. A legfényesebb részek többnyire a Nap két oldalán észlelhetõk ugyanolyan magasságban, és ha elég fényesek, "hamis napoknak" is nevezik õket.

A nagy, egyenletes pehelyfelhõréteg hatására nagy gyûrûk és ívek képzõdhetnek a lap és oszlop formájú jégkristályokon lejátszódó többszörös fénytörés és fényvisszaverõdés miatt.

A Nap, vagy valójában a Hold körül képzõdõ gyûrû rossz idõt jósol, mert a közeledõ frontot sokszor a jégfelhõk
jelzik elõre.

R. B.
London



 
Szivárvány akkor keletkezik, ha a megfigyelõ
mügül érkezõ napsugár a megfigyelõ elõtt
levõ cseppekre esik, amelyek megtörik és
visszaverik a fényt
A vízcsppre esõ A fénysugár útja. A fény 
B-nél lép be a cseppbe. Megtörik, C-nél éri el
a vízcsepp túlsó oldalát, és D-hez verõdik 
vissza, majd az E útvonalon halad tovább.
Az F szög a továbbhaladó sugár és vörös fény
közötti eltérés mértéke: 180o42o=138o. A
különbözõ színû fénysugarak különbözõ
szögekben törnek meg és verõdnek vissza,
ezért látja a megfigyelõ a szivárvány színeit

3. válasz: Lehet, hogy soha többé nem látja ezt a ritka jelenséget. Néha fordul csak elõ, hogy nagy magasságban olyan vékony felhõ kerül Ön és a Nap közé, amely megfelelõ méretû és alakú jégkristályokból és vízcseppekbõl áll. Ezek úgy törik meg a fényt, hogy kör alakú szivárvány keletkezzék. Általában csak köríveket látunk. A holdfény hatására is keletkezhet kör vagy ív alakú szivárvány, de ez sokkal halványabb, és rendszerint csak fotókon látjuk jól.

A szivárvány körüli fényesebb területet az a fény hozza létre, amely a körön kívül levõ felhõn szóródik. A kör belsejébõl szóródó fény jelentõs része nem jut a szemünkbe, ezért a kör belseje sötétebbnek tûnik.

J. R.
Dennesig
Dél-Afrika


4. válasz: A kör alakú szivárvány vöröses és kékes gyûrûkbõl áll, amelyek közvetlenül a Nap alatti területet veszik körül. A gyûrû úgy keletkezik, hogy a napfény a felhõk vízcseppjein megtörik és a Nap felé szóródik vissza. Mivel a Nap a horizont fölött látható, a gyûrû a horizont alatt észlelhetõ. Ezért a kör alakú szivárványt általában a repülõgépekrõl vagy a hegyekrõl látjuk. Az év minden szakában megjelenik, ha vízcseppek vannak jelen.

D. M.
Dilliner
Pennsylvania


5. válasz: A kérdésre több helyes válasz is adható, mert többféle kör alakú szivárvány létezik.

Ha akkor látjuk a kör alakú szivárványt, ha a Nappal ellenkezõ irányba tekintünk (mint a szokásos szivárvány esetében), akkor nagyon valószínû, hogy a magasban vagyunk repülõgépen vagy hegytetõn. Ekkor az egész szivárványt látjuk, amelyet egyébként a horizont levág, tehát az 1. válasz magyarázza meg a jelenséget.

Ha a Nap felé nézünk, akkor valószínûleg azt a jelenséget látjuk, amelyet a 2. és 3. válasz ír le.

Ha felhõre nézünk le, azt a gyûrût észlelhetjük, amelyik a 4. válaszban is szerepel. A hegymászók gyakran látnak ilyen szivárványt, ha a felhõk fölött járnak.

Szerkesztõség (New Scientist)


Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science