Kérdés: Miért látszik a Hold a nappali égbolton ugyanolyan világosnak, mint a felhõk?  A Hold nagyon sötét: 0,07 az albedója, míg a felhõké 0,70,8. (Az albedó a tárgyról visszavert és a tárgyat érõ napsugár intenzitásának hányadosa.)

N. S.
Altrincham
Cheshire


1. válasz: A Hold sötétebb részein valóban 0,07 az albedó, de a hegyeken, a kráterekben és a fennsíkokon sokkal nagyobb is lehet (0.10,15). Ha távcsõvel nézzük a kék eget, a sötét foltokat alig tudjuk megkülönböztetni az égtõl.

M. D.
University College London
Fizikai és Csillagászati Tanszék


2. válasz: A Holdról visszavert fény érkezik hozzánk. A felhõket azonban nem a visszaverõdõ fény miatt látjuk, hanem azért, mert a napfény áthatol rajtuk, és mi alattuk állunk. Csak a magasan repülõ sugárhajtású gépeken érkezik a felhõk tetejérõl visszavert fény az ember szemébe, és a felhõk még ekkor is tízszer fényesebbek a Holdnál az albedó szerint.

H. B.
Gatton
Queensland


3. válasz: Csak a vastag felhõk verik vissza jól a napfényt. De amikor elég vastagok, rendszerint az egész eget beborítják, és a világos tetejük nem látszik. Ennek az ellenkezõje is igaz: ha az eget csak részben borítják felhõk, akkor rendszerint vékonyak, és nem fényesebbek a Holdnál. Ha kevés, de nagy gomolyfelhõ van az égen, s a Nap és a Hold az ég ellentétes oldalán van, akkor a nagy gomolyfelhõk teteje körülbelül tízszer fényesebb a Holdnál, ahogy az albedók alapján várjuk.

L. F.
University of Reading
J. J. Thomson Fizikai Laboratórium


Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science