Kérdés: Amikor magas lázam volt, a feleségem rá akart beszélni, hogy vegyek be paracetamolt a láz csökkentésére. Én  inkább nem veszek be semmit, mert azt hallottam, a szervezet azért növeli a hõmérsékletét, hogy legyõzze a fertõzést. Melyikünknek van igaza?


1. válasz:  Valószínûleg Önnek van igaza. Igen sok kísérlet bizonyítja, hogy a láz adaptív válasz, amely elõsegíti a gazdaszervezet ellenállását és lassítja a kórokozók szaporodását. A láz több százmillió év alatt fejlõdött ki (a gerincesek és sok gerinctelen állat szervezete lázzal válaszol a fertõzésre).

Matthew Kluger elegáns vizsgálatai, amelyeket 25 évvel ezelõtt folytatott a gyíkokkal, azt mutatták, hogy a láz csökkentette a halandóságot és növelte a túlélési arányt.

A lázcsillapítók valószínûleg nem a testhõmérséklet csökkentése miatt javítják a közérzetünket, hanem fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentõ hatásuk révén. Ha a testhõmérséklet növekedése miatt betegnek éreznénk magunkat, miért szeretnék az emberek a szaunát, ahol a hõmérsékletük több fokkal is emelkedhet?

Alexander Gourine
University College Medical School
London


2. válasz: A lázas test hõmérsékletének csökkentése inkább káros lehet, mint hasznos. Ezt olyan kísérletek támasztják alá, amelyekben a halakat két, egymással összeköttetésben álló, de különbözõ hõmérsékletû vízzel töltött tartályban helyezték el. Az egészséges halak egy bizonyos vízhõmérsékletet kedveltek, míg a fertõzött állatok a magasabb hõmérsékletû vizet választották. Ha a kísérleti állatok nem mozoghattak a tartályok között, nõtt a halálozási arány. A történetet Kluger könyvében olvastam (Fever: Its Biology, Evolution, and Function, Princeton University Press, 1979).

John Forrester


3. válasz: A szervezetünk enzimeinek aktivitása nagyban függ a hõmérséklettõl. Mindennek van egy hõmérsékleti optimuma, amikor is a legnagyobb aktivitással dolgozik. De nagy részük magasabb hõmérsékleteken aktívabb! Kóros helyzetben szükség van a magasabb hõmérsékletre, hogy gyorsabb legyen az anyagcserénk (a lebontó utak is), és így gyorsabban, könnyebben el tudjunk bánni a bejutott idegen anyagokkal (kórokozókkal).

Másrészrõl a hemoglobin nagyobb hõmérsékleten jobban le tudja adni az oxigént, így helyi gyulladás esetén a gyulladt terület oxigénellátottsága is jobb lesz.

Hátulütõ viszont, hogy fehérjéink nagy része nem bírja a magas hõmérsékletet, és kicsapódik. Ez a folyamat már 40 oC körül megkezdõdik. Így az e fölötti lázat már mindenképpen csillapítani kell. Hozzáteszem még, hogy a lázcsillapítóknak is idõ kell, hogy hassanak, s nem is mind dolgozik túl jól. Így ha csak 40,5 oC körül veszünk be egy gyenge hatásút, akkor lehet, hogy nagy bajban leszünk, mire hatni kezd, ha egyáltalán jut valamire!

Rozsomák


Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist