Kérdés: A tengerparton sétálva megfigyeltem, hogy a kavicsok többsége tojásdad vagy lapos, ovális alakú. A lapos, kör alakú kövek ritkábbak, a gömb alakú kavicsok pedig nagyon ritkák. Elképzelhetõ, hogy a kavicsok alakját valamilyen matematikai törvény szabja meg?
 

1. válasz: A kavicsok mérete és alakja egyszerûen azért különbözõ, mert a kavicsok "kezdetben" is különböztek egymástól. Elõször minden kavics szögletes kõdarab volt. Az aktuális méret és alak az eredeti mérettõl és alaktól függ, de annak a kõzetnek az anyaga is befolyásolja, amelyikrõl az eredeti darab letört.

A gránit, amelyben a kvarc, a földpát és a csillám többé-kevésbé véletlenszerû kõzetszövetet alakít ki, olyan darabokra törik, amelyeknek tengelyei körülbelül egyformák. A réteges szerkezetû homokkõrõl és mészkõrõl lemezek hasadnak le. A finomabb szerkezetû, ugyancsak réteges palából vékony lapok válnak le. A geológusok az alakot (például a gömb és a lemezes alakot) megkülönböztetik a gömbölydedségtõl, amely a sarkok, élek csiszolása során alakul ki. A vízben görgetett kavicsok többnyire megtartják az alakjukat, amely az eredetükre utal, de egyre inkább legömbölyödnek (ami nem jelenti azt, hogy gömb alakot vesznek fel).

Robin Bathurst


2. válasz: A kavicsokat három csoportba sorolhatjuk: az elsõ csoportot azok alkotják, amelyek szélessége, vastagsága és hossza nagyjából azonos, a másodikba azok tartoznak, amelyek két tengelye sokkal nagyobb a harmadiknál (lapos táblák), a harmadik csoport az ellipszis alakú kavicsoké.

A tengerben mindegyik kavicsot hasonló hatások érik. Az elsõ csoportba tartozók elliptikussá válnak, a másodikba tartozók laposabbak lesznek. Az ellipszis alakúak megnyúlnak.

A változást lényegében az okozza, hogy a tenger az egyes kavicsokat a többi kavics tetejére tolja. A kavicsok forgatása akkor kerül a legkisebb energiába, ha a kavicsok a fõtengelyük körül forognak. A nagyjából gömb alakú kavicsok tehát a legnagyobb tengelyük mentén csiszolódnak, ezért elliptikusabbá válnak. A lapos köveket a lapjukra merõleges tengelyük körül a legkönnyebb forgatni. Az alsó és oldalsó felületeik hozzádörzsölõdnek a tengerfenékhez, ezért lapos, lekerekített kavicsokká válnak.

Azért van kevés gömb alakú kavics, mert ilyen kavicsok akkor keletkeznek, ha minden felületük egyenletesen csiszolódik például ha egy erõs áramlás egyszerre sok kavicsot görget folyamatosan egymáson (mint a golyós malomban).

Ben Ogborne


3. válasz: A hegyi patakok homokkõ medrének sima, mély, henger alakú kátyúiban ezekben a "természetes golyós malmokban" sokszor meglepõen gömb alakú kavicsok keletkeznek.

Jon Richfield


Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science