1. válasz: A fényhatást az okozza, hogy a légkörben szóródó ultraibolya, lila és kék fény hosszabb (látható) hullámhosszon sugárzódik ki újra (fluoreszcencia játszódik le). Ne felejtsük el, hogy nappal az ég a kék fény szóródása (a Rayleigh-szórás) miatt kék.

Sok világ fluoreszkál és a közeli ultraibolya sugarakat is visszaveri. Ez azért hasznos, mert a beporzást végzõ rovarok ezen a hullámhosszon látnak. Különösen a Geranium család virágain figyelhetõ meg jól ez a hatás, mind a vadon élõ változatok, mind a muskátli esetében.

Mivel alkonyatkor már nincs jelen fényforrás, a fluoreszcencia erõsebbnek tûnik. A levélíró nem képzelõdött, valódi jelenséget látott.

G. N. G. Tingey, London

2. válasz: A birkák és a virágok is fluoreszkálnak. A légkör elég sok kis energiájú ultraibolya sugárzást közvetít a hatás kiváltásához. A fluoreszcencia jobban észlelhetõ hajnalban és alkonyatkor, amikor kevesebb a fény. Különösen feltûnõ hatásnak lehetünk tanúi a fluoreszkáló síruhán, amely a szürkületben olyan erõsen világíthat, mintha be lenne dugva a konnektorba.

Azt értem, hogy a fluoreszcenciára a rovarok miatt van szükségük a virágoknak. Néhány érdekes példát a következõ lapon is láthatunk: vertigo.derby.ac.uk/BiologicalImaging/Shows/fys97/Eddie/biology.html#Guides. Arról azonban fogalmam sincs, hogy a birkáknak mire jó a fluoreszcencia.

Chris Harris
Wotton-under-Edge, Gloucestershire