Kérdés:A Richter-skálán két egész egység között hányszoros a különbség?
Makra Imre


Válasz: A Richter-skála a földrengések méretét, ún. magnitudóját határozza meg. A fogalmat Richter 1935-ben vezette be. A földrengés magnitudóját megkapjuk, ha a földrengés epicentrumától 100 km-re lévõ szabvány szeizmográfon felvett szeizmogramban megmérjük a mûszer által jelzett legnagyobb kitérést mikronban (10–6 m), s annak tízes lapú logaritmusát vesszük.

Egy 4-es magnitudójú rengés tehát 1 cm-es kitéréseket eredményez az elõbb említett szabvány szeizmográfon, míg a 3-as magnitudójú rengés esetében a kitérés 1 mm. Ezek alapján kiszámítható, hogy a vizsgált kitérés egy feles magnitudó esetén az alatta lévõ egész magnitudó -szerese, azaz durván 3,2-szeres. Mivel a rezgések magnitudója közelítõleg egyenesen arányos a rengésben felszabaduló energia tízes alapú logaritmusával, a feles rengésekben durván 3,2-szer annyi energia szabadul fel, mint a Richter-skálán alattuk lévõ legközelebbi egész magnitudójú rengésben.

Aki az ilyen fajta elvont matematikai számításoktól irtózik, annak rendelkezésére áll a földrengések külsõ hatása alapján felállított Mercalli–Cancani–Sieberg-skála, melynek a következõ fokozatai vannak.

I.       Nem érzékelhetõ. Csak mûszerekkel érzékelhetõ.

II.      Nagyon gyenge. Csak egyesek észlelik a házon belül, fõképp az emeleteken.

III.     Gyenge. A házon belül lévõknek kisebb része észleli. Legtöbbször továbbhaladó jármû hatásához hasonló.

IV.     Mérsékelt. Nappal házon belül sokan, házon kívül kevesen érzékelik. Éjszaka egyesek felébrednek rá. A tányérok, ajtók, ablakok megzörrennek. A falak recsegnek. A nehezebb autók épületrázásához hasonló a hatásuk. Az álló autókat meghimbálja.

V.       Elég erõs. Csaknem mindenki észreveszi. Sokan felébrednek. Az ablakok betörnek. Egyes tárgyak felborulnak, a függõ tárgyak lengésbe jönnek. Az ingaóra megállhat. A fák lengésbe jöhetnek.

VI.      Erõs. Mindenki észreveszi. Sokan megijednek s a lakásból kiszaladnak. Egyik-másik nehéz bútor elcsúszik a helyérõl. Néhány kémény ledõlhet.

VII.     Nagyon erõs. Mindenki ijedtében kiszalad a házból. A jól megépített épületekben kevés, a kevésbé jól megépített házakban komolyabb károk keletkeznek. Sok kémény lehull. Az autóvezetõk vezetés közben észreveszik.

VIII.    Eléggé romboló. A házaknak mintegy negyedrésze súlyos kárt szenved. Egyesek összeomlanak, sok lakhatatlanná válik. A lakóházak kéményei beomlanak, gyárkémények összedõlnek, emlékmûvek, szobrok leomlanak, elmozdulnak. A nedves földbõl iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést nagymértékben akadályozza.

IX.     Romboló. A lakóházak fele súlyosan megsérül. Viszonylag sok összeomlik, a legtöbb lakhatatlanná válik. A földben repedések keletkeznek, az elásott távvezetékek elszakadnak.

X.      Erõsen romboló. Az épületek ¾ részében súlyos sérülések keletkeznek. A legtöbb összeomlik. A jól megépített házak is súlyos sérüléseket szenvednek. Tekintélyes földcsuszamlások lépnek fel, a földben hatalmas repedések keletkeznek.

XI.     Katasztrofális. Minden kõépület összeomlik, a hidak leszakadnak a távvezetékek használhatatlanná válnak, a sínek meggörbülnek.

XII.    Teljesen katasztrofális. Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rengéshullámok a felszínen is láthatók lesznek, egyes tárgyak a földrõl a levegõbe dobódnak fel.

Horányi Gábor



Vissza a kérdésekhez