Kérdés: Mindig rácsodálkozom a jégkockában keletkezõ buborékseregre. Miért képzõdik a legtöbb buborék középen és kifelé haladva miért lesznek kisebbek a buborékok?

C. C.
Edinburgh


Válasz: A levélíró két jelenséget figyelt meg a jég megszilárdulásakor: az oldat szétválását két fázisra és a kristályok növekedését.

A csapvíz átlagosan 0,003 (tömeg)százalék oldott levegõt tartalmaz, de a levegõ ennél kevésbé oldódik a jégben. Amikor a jégkockatartót betesszük a fagyasztóba, a kockák külsõ lapjairól kiáramlik a hõ; a kockák felületén olyan jégkristályok képzõdnek, amelyekben alig van levegõ. A hasábszerû jégkristályok befelé híznak.

A kristályok és a kocka közötti víz egyre inkább telítõdik azzal a levegõvel, amelyet a jégképzõdés hajt ki. Amikor a maradék vízben a levegõ koncentrációja eléri a 0,0038 százalékot, eutektikus keverekék keletkezik az anyagokból készíthetõ összes keverék közül ennek a legalacsonyabb a fagyáspontja. Az eutektikus keverék a képzõdése után azonnal megfagy, és két fázisra válik szét: egy keverékre, amely 2,92 (térfogat)százalék levegõt tartalmaz és jégre. A kifelé tartó kisebb buborékok abból az eutektikus keverékbõl származnak, amely a hasábszerû kristályok és a kocka sok levegõt tartalmazó közepe között alakult ki. A hasábszerû kristályokat akkor is megfigyelhetjük, ha nyalókaszerû fagylaltba harapunk.

J. B.
Cambridge



Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science