dr. Móra László Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája, 18001950

100, 150, 200 éve

1801
Megalapították az ország legrégibb üveges-cégét, a Blattner József céget.

Bécs közelében, a Nussdorf melletti Balleisenben felépült a Magyarországról származó Schrottenbach Lipót ún. angolkénsav-üzeme (ólomkamrás kénsav elôállítással mûködött).

1851
Nendtvich Károly
Megjelent Bajnok Antal "Földmívelési vegytan, földisme és trágyatudomány katekizmusa" c. könyve, amely egy hasonló címû angol mû Liebig mezôgazdasági kémiai nézetei felhasználásával készült német változatának magyarra átültetése.

Pesten megjelent Nendtvich Károly "Magyarország legjelesebb kôszéntelepei" c. munkája, Bécsben pedig a könyv német fordítása (Chemisch-technische Untersuchung der vorzüglichen Steinkohlen Lager Ungarns). Ebben 26 szénfajta víz-, szén- és hidrogéntartalmát, hamu és kéntartalmát, fajsúlyát stb. határozta meg.

Az isztriai Piran meletti sótelpek sójának feldolgozására megalapították a Fiumei Vegyi Gyárat, amely a sófeldolgozás mellett jelentôs mennyiségû kénsavas alumínium-oxidot is elôállított.
 

1901
Richard Zsigmondy göttingeni magyar származású professzor és munkatársa, V. Schulz felismerte a fehérjéknek az aranyszolra kifejtett védôhatását és a hatás számszerû kifejezésére bevezette az ún. "aranyszámot". (Zeitschr. f. anorg. Chem. 40, 697, 1901).

Richter Gedeon
Richter Gedeon gyógyszervegyész külföldi tanulmányútjáról visszatérve megvásárolta az Üllôi út 105. sz. alatti Sas patikát, melynek laboratóriumában gyógyszerek iparszerû elôállítására is berendezkedett. Az ott elért eredményei alapján 1907-ben Kôbányán felépítette azt a gyárat, amelybôl kinôtt a mai Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. (X. Gyömrôi út 19-21).

Március 22-én az uralkodó jóváhagyta, hogy a József Mûegyetemen megszerezhetô legyen a mûszaki doktori cím. A legfelsô rendelkezést a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny 1901. március 31.-i számában közölte. Az április 28-án életbelépett "Szabályzat a mûszaki doktori cím megszerzésérôl a m. kir. József Mûegyetemen" címû rendelkezés tartalmazta a doktori szigorlat tárgyait és a doktori értekezés követelményeit, intézkedett továbbá a tiszteletbeli doktori cím adományozásának, valamint a külföldi mûszaki doktori oklevelek honosításának feltételeirôl. Az elsô négy okl. vegyész (Grosz Imre, Preusz Ernô, Reisz Frigyes és Schlesinger Lajos) 1903-ban részesült mûszaki doktori címben.

Május 10-én Istvánffy Gyula botanikus egyetemi tanárt az MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya Természetrajzi Alosztálya levelezô tagjának, késõbb, 1920. május 5-én pedig rendes tagjának választotta. Székfoglalóit "A szõlõ fakórothadásáról" címmel 1902. ápr. 21-én, míg "A kukoricza és a celluloze-gyártás" címmel 1922. április 24-én olvasta fel.


Vissza a Teázóba http://www.kfki.hu/chemonet/