Ha a harmadik emeleti lakásom erkélyén állva ledobok egy csövet az alattam levõ uszodába, semmi vizet sem tudok felszívni a csövön át a számba. Hogy lehet ez?
Noha úgy tûnik, hogy szíváskor valahogy a szánkba "vonzzuk" a vizet, valójában azt segítjük elõ, hogy a légnyomás tolja föl. Amikor a levegõ jó részét eltávolítjuk a csõbõl, csökkentjük a csõben uralkodó légnyomást. A csõ alsó végénél nyomáskülönbség keletkezik: a csövön kívül a nyomás nagyobb, mint belül. Ez a nyomáskülönbség hajtja föl a vizet a csõben a szánk felé.

A légnyomás azonban nem tolhatja föl akármeddig a vizet. Ahogy a csõben emelkedik a vízoszlop, nõ a súlya. A légnyomás csak addig emelheti a vízoszlopot, ameddig a vízre ható, fölfelé irányuló erõt ki nem egyenlíti a víz lefelé irányuló súlya. Ha az összes levegõt eltávolítjuk is a csõbõl, a légnyomás csak kb. 10 méter magas vízoszlopot tarthat meg. Ha az erkély ennél magasabban áll, akármilyen erõsen próbálkozunk, a víz nem ér el hozzánk. Csak úgy emelkedhet a víz magasabbra, ha a csõ alsó végére szivattyút szerelünk. Ez erõsebben nyomja fel a vizet, mint a légnyomás, és magasabb vízoszlopot is megtart. Ezért van a mély, házi kutak alján szivattyú föl kell pumpálniuk a vizet, egyébként a víz nem emelkedne 10 méter fölé.

A fordítás Louis A. Bloomfield
How Things Work címû gyûjteménye alapján készült
Vissza a kérdésekhez http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/