Egy történetet köröznek elektronikus postán, amely szerint egy 26 éves férfi mikrohullámú sütõben melegített egy csésze vizet, és amikor kivette, az egész az "arcába robbant".  A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett. Igaz lehet-e a történet, és hogyan fordulhatott elõ?
JJ, Kirksville, Missouri
Igen, elõfordulhat ilyen baleset. A víz túlhevült, és amikor meglökték, élénk forrásba kezdett. A következõ történt.

A víz mindig párolog a száraz levegõbe, de általában csak a felületérõl párolog. Amikor a vízmolekulák gyorsabban hagyják el a felületet, mint ahogy visszatérnek, a folyékony víz mennyisége fokozatosan csökken. Ez a közönséges párolgás. Ha azonban a vizet forráspontjára melegítjük, nemcsak a felületérõl párolog, hanem a belsejébõl is. Ha a forró vízben gõzbuborék keletkezik, a vízmolekulák belepárologhatnak ebbe a gõzbuborékba, és növekedésre késztetik. Magas hõmérsékletre azért van szükség, mert a buborék belsejében levõ nyomás függ a hõmérséklettõl. Alacsony hõmérsékleten a buboréknyomás túl kicsi, és a külsõ légnyomás összeroppantja a buborékot. Ezért forr a víz csak a forráspontja fölött. Mivel a nyomás is szerephez jut, a forráspont függ a légnyomástól. Nagy magasságban a forrás alacsonyabb hõmérsékleten következik be, mint a tengerszint magasságában.

De figyeljen oda az elõzõ bekezdésben a "Ha a forró vízben gõzbuborék keletkezik" kifejezésre. Ezt könnyebb mondani, mint csinálni. Ahhoz, hogy gõzbuborék képzõdjék, amelybe a vízmolekulák belepárologhatnak, igen sok vízmolekulának kell magától, egyszerre elszakadnia egymástól. Ez ritka esemény. Elõfordulhat, hogy egy csésze vízben több fokkal a forráspont fölött is percekig kell várni erre a ritka eseményre. Rendszerint a csésze egyik hibás helyén vagy a víz szennyezõdésén történik meg – ott, ahol valami segít az elsõ néhány vízmolekulának a buborék kialakításában. Amikor a tûzhelyen forraljuk a vizet, az edény forró pontjai vagy az edény alján levõ hibák rendszerint elõsegítik a buborékképzõdést, és a forrás megindul a forrpont fölött. De ha egy sima csészében melegítjük a vizet a mikrohullámú sütõben, jóformán semmi sem segíti a buborékképzõdést. A víz a forráspontja fölé hevül anélkül, hogy megindulna a forrás. A víz túlhevül – a hõmérséklete a forráspontja fölé emelkedik. Amikor meglökjük a csészét, vagy szórunk bele valamit, például cukrot vagy sót, megindítjuk a buborékképzõdést, és a víz heves forrásba kezd.

A mikrohullámú sütõvel kapcsolatos, súlyos túlhevülési balesetek szerencsére ritkák – most hallottam ilyenrõl elõször. Csökkenthetjük a balesetveszélyt, ha szándékosan indítjuk meg a buborékolást, mielõtt kivesszük a csészét a mikróból. Ha egy kanalat vagy valamilyen ételt teszünk a vízbe, megindul a forrás. Gyakran látom, amikor a teámat melegítem, hogy egy kis cukor is jót tesz.

A fordítás Louis A. Bloomfield
How Things Work címû gyûjteménye alapján készült

Vissza a kérdésekhez http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/