Hálózati kislexikon

 
 

[J]

Java
Java egy sziget neve a Csendes-óceán nyugati felén.
A Java szó hallatára az emberek az Egyesült Államokban egy kávéra (magára az italra) asszociálnak.
A számítógépes hálózatok szövegkörnyezetében a Java egy programozási nyelvet jelent. A nyelvet a Sun Microsystems cég fejlesztette ki. Úgynevezett objektum-orientált programozási nyelvrõl van szó, amelyet kifejezetten hálózati alkalmazások írására dolgoztak ki (sok hasonlóságot mutat a C++ nyelvvel).
A Java nyelvet értõ böngészõk használatával a hipertextbe ágyazott mutatókat követve nem csak adatokat, hanem futni képes alkalmazásokat is le lehet tölteni a kiszolgáló gépekrõl. Miért jó ez ? -- kérdezhetnénk. Több okból is: a programok a saját gépen -- és nem a kiszolgálón -- futnak, ezért azt nem terhelik le. A letöltött honlapok hangokat adnak, rajzolnak a képernyõre: a dokumentum egy csapásra életre kel. Másik fontos szempont, hogy a Java nyelvet értõ böngészõkben a kiszolgálóról letöltött dokumentumok kibõvíthetik a kliens gépen fellelhetõ kommunikációs protokollok halmazát. A nyelvet nem értõ böngészõk ugyanis elõre beépített, fix protokoll készlettel rendelkeznek. Ha egy honlap olyan adatot tartalmaz, aminek megjelenítésére, értelmezésére egyik beépített protokoll sem képes, akkor azzal az adattömeggel esetleg csak nagyon nehezen lehet értelmes dolgot kezdeni.
A Java nyelven megírható programokat kétfajta elnevezés szerint csoportosíthatjuk. Az egyik az alkalmazások, azaz az önálló Java programok csoportja. A másik csoportot az appletek (programocskák) képezik, amelyeknek fõ tulajdonságuk, hogy honlapokba, azaz HTML oldalakba lehet õket beszerkeszteni (HTML oldalakba beírhatóak). Az önálló programok végrehajtását a Java értelmezõk, az appletek végrehajtását pedig az appleteket futtatni képes böngészõprogramok (például Netscape Navigator) intézik. Amennyiben egy HTML nyelven megírt honlapba appletet szeretnénk helyezni, akkor a JavaScript nyelvet alkamazzuk.

 
Java Applet
Java programozási nyelven írt olyan "kisalkalmazás", mely a szerveren tárolódik, elindulásakor letöltõdik a kliens számítógépre és a kliensen fut. Mûködéséhez szükség van a Java futtatókörnyezet telepítésére; ebbõl kétféle változat ismert: a SUN által fejlesztett és a "microsoftos".

 
JavaScript
Eredetileg a Netscape által kitalált programozási nyelv, amely a HTML szolgáltatásait volt hivatott kibõvíteni. Nem összekeverendõ a Java programozási nyelvvel! A JavaScript a felhasználó böngészõjében fut, általában a HTML-dokumentumba van beágyazva, de lehet külön fájlokban is.

 
JavaServlet
Java programozási nyelven írt olyan alkalmazás, mely a szerveren tárolódik, és a szerveren fut.

 
JDBC
A JDBC (Java Database Connection) adatbázisok elérését teszi lehetõvé a Java programozási nyelvben. Egységes
elérhetõséget biztosít (SQL nyelv támogatásával) az adatbázisokhoz.

 
jelszó
A jelszó (password) a számítógépes rendszerek biztonságos használatának egyik fontos eszköze. A felhasználók a hálózati erõforrásokhoz csak az azonosítón és a hozzátartozó jelszón keresztül férhetnek hozzá. Az azonosító létesítésekor minden minden felhasználó egy induló jelszót kap, amelyet az elsõ bejelentkezéskor meg kell változtatni, hogy azt más ne ismerje. A jelszavak hosszát általában minimalizálják. A jelszóban nyomtatható karakterek szerepelhetnek (betûk, számok, írásjelek) különbözõ sorrendben. Soha ne válasszunk jelszónak valamely nyelven értelmes szót! Váltogassuk a kis-, és nagybetûket is! Jelszavunkat gyakran cseréljük!

 
JPEG
A JPEG formátum a Joint Photographic Experts Group tömörített képformátuma.
A JPEG formátum olyan tömörítést használ, amely során azonosítja és elhagyja a képekbõl az emberi szem által nem észlelhetõ információkat. Mivel adatot dob el, ezért az eljárást veszteségesnek is szokták nevezni. Ez azt jelenti, hogy egy kép kódolása, majd dekódolása után az eredeti képet nem teljes mértékben kapjuk vissza. A legtöbb esetben azonban az így keletkezett különbség szemmel nem érzékelhetõ. A JPEG formátum egyik nagy elõnye, hogy kódoláskor meg lehet választani a tömörítés mértékét. Minél nagyobb fokú a tömörítés, annál kisebb hely szükséges a kép tárolásához, de annál nagyobb mértékû az adatvesztés.
Lásd még BMP, GIF, PCX, TIFF.

 
JPEG2000
A JPEG specifikációjára épülõ fájlformátum, mely a továbbfejlesztéseknek köszönhetõen nagyobb tömörítést és egyidejûleg jobb képminõséget tesz lehetõvé a JPEG-hez képest. További fontos elõnye, hogy alkalmas az ún. metaadatok tárolására. Sajnos, jelenleg még nem minden képkezelõ szoftver ismeri és támogatja.

 
JSP
A JSP (JavaServer Pages) a Jáva programozási nyelv dinamikus weboldalak készítésére specializált változata. A JSP, éppúgy, mint az ASP, a Perl vagy a PHP, egy webszerveren futva állítja elõ a internetes (HTML) oldalakat. A JSP-hez nagyon sokféle standard könyvtár létezik, melyek megkönnyítik a programozók munkáját (adatbáziskezelés, munkamenet (session) kezelés, reguláris kifejezések), de készíthetõk hozzá természetesen saját rutinkönyvtárak is. Utasításai a PHP-hoz hasonlóan a HTML-dokumentumba lehetnek beágyazva.

 

Vissza a Mutatóhoz