dr. Móra László - Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája 1800-1950 Sajtó alá rendezte: dr. Gazda István. Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest-Piliscsaba, 1997.

A Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára második köteteként nemrégiben jelent meg a magyar kémia és vegyipar történetét tárgyaló kronológia. Maga a százlapnyi anyag is hiánypótlóvá tenné a könyvet, de a - mintegy ráadásként közölt - rendkívül alapos bibliográfia tovább növeli értékét.

Ízelítõül álljon itt néhány - találomra kiválasztott - címszó.

1826. Jedlik Ányos fizikus, természettudós és feltaláló szódavízgyártó gépet szerkesztett, amelynek hasznosítására szódavízgyártó üzem létesült.

1858. december 16-án Robert Wilhelm Bunsen német kémikust, Justus Liebig német kémikust és Michael Faraday angol fizikust-kémikust az MTA Természettudományi Osztálya külsõ tagjának választotta.

1867. Bécsben három külföldi: Antonio Jimenez de la Rosa, Conte de Fresno y Landres és Romuldo Roccatini felajánlotta I. Ferenc József császárnak, hogy higanyból aranyat készít. A király Anton Schrötter mûegyetemi kémiatanár tanácsára megbízta õket aranycsinálással. Két éven át kísérleteztek, míg 1869-ben Ferenc József rájött, hogy csalók áldozata lett. A szélhámosokat áttették a határon, Schrötter professzort pedig nyugdíjba küldték. Az ügy csak az elsõ világháború után került nyilvánosságra a Habsburgok titkos irattárából.

1938. Az Egyesült Izzó anyagi támogatásával a Mûegyetemen megszervezik az atomfizika tanszéket, amelynek elsõ vezetõje Bay Zoltán lett. Bay munkatársai - Papp György és Simonyi Károly - segítségével kezdte el egy másfél millió voltos részecske-gyorsító építését, amely azonban a háború miatt nem készülhetett el.

1950. október 25-én Zemplén Géza, Bognár Rezsõ és Oláh György bejelentik közösen kimunkált módszerüket lanataglüközid-C elõállítására (magyar szabadalom 141991 sz. ). E munkában jelentõsen megnövelték a digitálisz-levelekbõl kivont lanataglüközid-C mennyiségét, és az izolálást követõen a digoxinná történõ hasítás módszerét is kidolgozták. Eredményeiket a Richter-cég hasznosította.