Franklin kísérleteirôl
Minthogy minden körülmény, amely egy ilyen alapvetõ felfedezésre vonatkozik (a legnagyobb talán, amelyet a filozófia területén Sir Isaac Newton óta tettek), biztosan nagyon érdekli minden olvasómat, arra törekszem, hogy ezt az érdeklõdést kielégítsem néhány olyan részlet ismertetésével, melyet én a legilletékesebbektõl szereztem.
Hogy a lehetõ legteljesebb módon kimutassa az elektromos folyadék és a villámlás anyagának azonosságát, Franklin doktor – bármily csodálatosnak tûnhetett – kieszelte, hogyan lehet ténylegesen lehozni a villámot az egekbõl egy elektromos sárkány segítségével, amelyet akkor engedett fel, mikor úgy látta, hogy zivatar van kialakulóban. Erre a sárkányra egy kihegyezett fémtût erôsített, melynek segítségével a villámot a felhõkbôl kivonta. Ez a villám egy kenderzsinegen keresztül jött le és egy kulcs fogta fel, amely a kötél végére volt erõsítve; a kötélnek az a része, amelyet kezében tartott, selyembôl volt, hogy az elektromos erõt megállítsa, miközben ez a kulcshoz haladt. Azt találta, hogy a zsineg egészen jól vezette az elektromosságot, még ha majdnem teljesen száraz volt is, viszont ha nedves volt, igen jól vezette, úgy, hogy a kulcsból bõségesen áramlott az elektromosság, ha valaki a kezével közeledett hozzá. A kulcs segítségével sûrítõket töltött fel és az így nyert elektromos szikrával borszeszt lobbantott lángra és elvégezte mindazokat az elektromos kísérleteket, amelyeket egy gerjesztett gömbbel szokás elvégezni
PRIESTLEY: The History and Present State of Electricity, London 1775, Vol.1. pp. 215, 216