Természet Világa, 111. évfolyam, 10. szám, 1980.

Egy tanítvány emlékezései

Bruckner Gyôzô

80. születésnapján


 
Kajtár Márton
Bruckner Gyôzô

Nyolcvanadik születésnapját ünnepeljük november 1-én, de már csak emlékezve rá, mert ez év március 8-án eltávozott tôlünk szeretett professzorunk, Bruckner Gyôzô. Ezek a személyes élményekbôl táplálkozó sorok nem azért íródtak, hogy a "kegyelet koszorúit" helyezzék el sírjára, hanem azért, hogy újra megelevenítsék kedves alakját, s közelebb hozzák azokhoz is, akik életében nem ismerhették. Akinek abban a szerencsében volt része, hogy a távolról tisztelt nagy embert közelebbrôl megismerhette, egy melegszívû nagy ember emlékét ôrzi szeretettel a szívében.

Késmárkon született 1900. november 1-én. A Tátra varázslatos hegyormainak árnyékában meghúzódó, friss levegôjû szepességi város mértéktartó és kötelességtudó polgárok otthona volt, akik – bár három nép fiai voltak – évszázadok alatt megtanulták, hogy békés alkotó életet csak a kölcsönös megbecsülés légkörében élhetnek. A városka kulturális centruma a több mint négy évszázados Líceum, ennek volt matematikatanára és évtizedekig igazgatója Bruckner Gyôzô édesapja. A nagyapa latintanár volt, a nagybácsi, idôsebb Bruckner Gyôzô pedig a miskolci jogakadémia tudós történészprofesszora. A tanárcsaládban a szellem tiszteletére, a belsô ösztönzésbôl folyó kötelességteljesítésre s a mérték és rend szeretetére nevelôdött a gyermek és az ifjú. Hétköznapjait a tanulás töltötte be, a vasárnapokat pedig a kirándulás: nagy hegymászások vidám barátok kompániájában a Tátra vadregényes sziklaormain. Az otthon az egészség, a józanság és a derû légkörét árasztja,


Tanulóévek

Érettségi után Budapesten vegyészmérnöknek iratkozott be a Mûegyetemre. Az elsô világháborút követô nehéz években bizony szerényen élt a nagy családtól távol a vékonypénzû pedagógusgyerek. Amikor 1925-ben megkapta kitûnô minôsítésû vegyészmérnöki oklevelét, nem sokat kezdhetett vele. Ô egyébként is tovább akart tanulni. Szegedre ment, ahol nagybátyja nagy családja fogadta szeretettel. A háború után oda költözött a volt kolozsvári egyetem. Ennek az újonnan szervezett egyetemnek a fizikai-kémiai tanszékén kapott helyet – nem állást! –, s ott Kiss Árpád professzor irányításával dolgozott doktori disszertációján. Az analitikai tárgyú munka eredményeként 1928-ban "sub auspiciis gubernatoris" doktorrá avatták. Ezt a kitüntetést – a hajdani "királygyûrût" – az kaphatta meg, aki már a középiskolában végig kitûnô voit, s az egyetemen is kitûnô eredménnyel tette le minden szigorlatát.

Az ifjú doktor akkor már egy életre eljegyezte magát a szerves kémiával. Idôközben ugyanis fizetéstelen gyakornoki állást kapott – s egy igazi állás reményét – az Egyetem Szerves és Gyógyszerészi Kémiai Intézetében Széki Tibor professzor mellett, aki ahhoz is hozzásegítette, hogy magyar állami ösztöndíjasként 1927–28-ban egy évet a berlini Mûegyetemen dolgozzék. Valójában itt, Schönberg professzor laboratóriumában ismerkedett meg az akkori modern szerves kémia módszertanával. Sokszor és tisztelettel emlegette késôbb a szerény és kulturált Schönberget. A húszas évek Berlinje a világháború utáni pezsgô szellemi élet központja volt. Akkor ott tevékenykedtek a modern fizika legnagyobb alakjai is. A fiatal Bruckner Gyôzô hallgatóként részt vehetett egy olyan fizikai “kollokviumon” (ma inkább elôadóülésnek neveznénk), amelyen Planck, Einstein, Laue és Nernst vitatkozott egymással. "Machen Sie wieder eine neue Theorie!" – vágta oda tréfásan Nernst Einsteinnek, amikor egyéb érvet már nem talált.

A berlini tanulmányútról visszatéró fiatal gyakornokra Szegeden az új szerves kémiai tanszék építkezésének és berendezésének gondjai vártak. Nagy és felelôsségteljes feladat, de lehet-e egyúttal lelkesítôbb is egy fiatalember számára, hogy pályája kezdetén maga tervezheti, alakíthatja leendô munkahelyét? Az anyagi lehetôségek nem voltak ugyan olyan kedvezôk, mint Berlinben, mégis hasznosan kamatoztathatta az ott szerzett tapasztalatokot. A sok munka – az új intézet berendezése mellett a vegyészek és gyógyszerészek elméleti és gyakorlati szerves kémia oktatásának megszervezése – nem esett nehezére, s a fáradság eltörpült az öröm mellett, amelyet a szép új egyetem felépülése jelentett.

A "tanulóéveket" még egy fontos tudományos kaland zárta le. Bruckner Gyôzô 1929-ben néhány hónapot Grazban töltött a Nobel-díjas Pregl intézetében, aki a szerves mikroanalitika megteremtôje volt. Ez az új technika forradalmasította a természetes szerves anyagok szerkezetvizsgálatát. A korábbi módszerekkel egy-egy elemzés elvégzéséhez száz milligramm anyagra és egy teljes napra volt szükség. Ez egyszerûen lehetetlenné tette a gyakran hosszadalmas és fáradságos munkával is csak kis mennyiségben izolálható biológiailag aktív vegyületek – vitaminok, hormonok, koenzimek – szerkezetvizsgálatát. Pregl és munkatársai olyan mértékben finomították az elemzés technikáját, hogy egy-egy analízist néhány milligramm anyagból is el lehetett már végezni, ráadásul jóval rövidebb idô alatt. Ezt az új módszert tanulta meg Grazban és vitte haza Szegedre Bruckner Gyôzô.

Kedves történet a régi és az új találkozásárál a mikroanalitika szegedi "bemutatkozása". Széki Tibor maga is ügyes analitikus volt, ezért próbára akarta tenni a Bruckner által hozott új módszert. Odaadott hát fiatal tanársegédjének egy olyan mintát, amelynek több száz milligrammjából ô elôzô nap már gondosan elvégezte a hosszadalmas analízist. Amikor az, alig több mint egy óra múlva visszatért a kész eredményekkel – amelyek pontosan egyeztek Széki elemzésével –, az öreg professzor alig akart hinni a szemének. Mégis belátta az új módszer elvitathatatlan elônyeit, összecsomagolta öreg készülékét és soha többé nem vette elô. Ettôl kezdve a szegedi Szerves Kémiai Intézet lett a mikroanalitika magyarországi központja. Közvetlenül vagy közvetve minden mai mikroanalitikus Bruckner Gyôzôtôl tanult elemezni.


A kutató

Egy változatos kutatómunkóban eltelt, hosszú életre visszatekintve érdekes és tanulságos dolog azt vizsgálgatni, hogyan vetôdtek fel a kérdések, hogyan fejlôdtek a témák a kutató munkája folyamán. Kíséreljük meg mi is ilyen szemmel elemezni Bruckner Gyôzô tudományos munkásságának legalább a kezdetét.

Széki Tibor voltaképpen patikus volt; az ô érdeklôdésének középpontjában a természetes forrásból – illóolajokból, drogokból – izolálható vegyületek szerkezetvizsgálata állt. Bruckner Gyôzô is ilyen jellegû kutatásokba kopcsolódott bele Szegeden.
 
1. ábra

Az Asarum europaeum nevû gyógynövény illóolajának, az azaron-olajnak a komponenseit kellett szétválasztania és azok szerkezetét vizsgálnia. Ennek, a mai elválasztástechnika (pl. gázkromotográfia) birtokában szinte rutinszerûen megoldható feladatnak az elvégzése az akkori módszerekkel hosszadalmas és kitartó munkát és sok ügyességet kívánt. Az illóolaj komponensei között különféle, propenil-oldalláncú fenolétereket különítettek el. (Az I. képlet példaként az ún. “izohomogenol"-t ábrázolja.) Az egyes anyagok további tisztítása, illetve szerkezetük vizsgálata céljából kristályos származékokat igyekeztek elôállítani belôlük. Így jutottak el többek között az ún. pszeudonitrozitokhoz (II), amelyek N2O3 addíció révén keletkeznek az olefin típusú kiindulási anyagból (1. ábra).

Bruckner Gyôzô – most már saját ötletei alapján – ezekkel a pszeudonitrozitokkal kezdett el "játszadozni". Kérjük az Olvasót, ne botránkozzék meg ezen a tiszteletlennek tûnô fogalmazáson. A tudományos kutatás Bruckner Gyôzô számára egész életében friss szenvedéllyel ûzött, szép játék volt, amely – ha sok munkát, késô estékbe nyúló, a szombatot és a vasárnopot sem kímélô kitartó kísérletezést és elmélyült töprengést kívánt is – elsôsorban nem fáradságot, hanem szellemet felüdítô, sok örömet nyújtó, igazi szórakozást jelentett. A lelkiismeretes kutató természetesan híven betartotta a "játékszabályokat", s a szellemi szórakozásból tudományos és gyakorlati téren egyaránt szép eredmények születtek.

A szépen kristályosodó pszeudonitrozitokat (pl. II) ecetsavanhidriddel – szubsztitúciós reakció keretében – acetoxi-nitrovegyületekké (III) sikerült átalakítani; ezek redukciójával akarta Bruckner a megfelelô acetoxi-aminokat (IV) elkészíteni. Meglepetésére azonban nem a várt IV vegyületet sikerült izolálnia a megIúgosított reakcióelegybôl, hanem – amint gondos vizsgálataiból kiderült – az V acetamino-alkoholt (2. ábra).

2. ábra

Ezt a váratlan átalakulást kezdte hát tovább tanulmányozni, s kiderítette, hogy a vicinált helyzetû (szomszédos szénatomokhoz kapcsolódó) hidroxil- és aminocsoportot tartalmazó vegyületek acilszármazékaiban az acilcsoport a körülményektôl függôen hol az oxigénatomhoz, hol a nitrogénatomhoz kapcsolódlk, illetve egyikrôl a másikra átvándorolhat. Lúgos közegben az N-acilszármazék (V), savasban az O-acilszármazék (IV) a stabilis. Így fedezte fel Bruckner Gyôzô sok további alapos vizsgálat eredményeként a reverzinilis O<=>N acilvándorlás jelenségét, amelynek sztereokémiai alkalmazásával kásôbb tanítványai, a szegedi szerves kémiai iskola, nagyon szép eredményeket értek el a tropánalkaloidok térszerkezet-vizsgálatában.

Az acilvándorlást – ezt a szinte véletlenül fellelt "bölcsek kövét" – Bruckner Gyôzô a szintézis terén is kitûnôen hasznosította. Az I típusú "sztirolszármazékokból" az elôzôekben vázolt átalakítások útján könnyen elôállítható V típusú acilamino-alkoholok gyûrûzárásával izokinolin-származékokhoz (VI) tudott egyszerûen és jó hozammal eljutni (2. ábra). Jusson eszünkbe, hogy az egyik legkitûnôbb görcsoldó, a papaverin, ugyancsak izokinolinszármazék. Az irodalomban "Bruckner-szintézisként" emlegetett elôbbi reakcióval néhány olyan vegyületet is sikerült elôállítani, amelyek farmakológiai hatás tekintetében a papaverint is felülmúlják.

Itt sajnos nincs helyünk arra, hogy Bruckner Gyôzônek akárcsak ezeket a vizsgálatait is kellô részletességgel tárgyaljuk, és azok igazi szépségeit megmutassuk. Bruckner Gyôzô mûvésze volt a klasszikus szerves kémiai szerkezetvizsgálatnak, amely leginkább talán a keresztrejtvényfejtés szellemi izgalmához hasonlítható. Ahogy a kezdetben megfejthetetlennek látszó bûvös hálózat kockáiban megjelenik egy-egy betû, ahogy a vízszintes sorok kérdéseire adott tétova válaszokat megerôsítik, bizonyítják a függôlegesek, s ahogy lépésrôl lépésre helyére kerül minden betû, értelmet nyernek a furcsa félszavak, és kibontakozik a megfejtendô "bölcs" mondás értelme, úgy bogozza, fejtegeti a kutató is a kezdetben érthetetlennek látszó, váratlan kísérleti tények összefüggéseit, amíg fel nem dereng néhány lehetséges válasz, amelyek közül aztán sok további szellemes "kérdés" és logikus bizonyítás eredményeként kiválasztja azt az egyetlent, amelynek igazsága minden kétségen felül áll. Ezt a szép és izgalmas "keresztrejtvényfejtést" Bruckner Gyôzô még azokban az években mûvelte, amikor a sokféle spektroszkópiai módszer nem tette szinte rutinszerûvé a szerkezetvizsgálatot. Ma a számítógépbe táplált adotbankok szerencsés esetben néhány spektrum felvétele után "kidobják" a kész szerkezetet. A molekulák egy jó röntgendiffraktométerrel ma már a szó szoros értelmében lefényképezhetôk, hiszen a kiértékelt diffrakciós adatok alapján a gép közvetlenül lerajzolja a molekula térbeli modelljét. A fél évszázaddal korábbi kutatásokban kétségtelenül több volt a "romantika", ahogy ezt Bruckner Gyôzô annyi nosztalgiával emlegette, s éppen a módszerek viszonylagos kezdetlegessége talán több ötletet, több szubjektív hozzájárulást követelt a kutatóktól.

Bruckner Gyôzô, aki még élete utolsó éveiben is fiatalos érdeklôdéssel és töretlen tanulnivágyással követte a tudomány gyors fejlôdését, aki ismerte a legújabb módszereket és tekintélyének és felelôsségérzetének latba vetéséve harcolt azok bevezetéséért, új mûszerekért, az új területek szakembereinek kiképzéséért, elsôsorban mégis a klasszikus kémiának volt a mestere. Kutatói pályafutásának elsô évtizedeit mindenesetre ez töltötte ki. A professzorától hajdan kapott nem különösebben jelentôs témát ô terebélyesítette igazán szép és gazdag kémiává.
 
3. ábra

A propenil-oldalláncú fenoléterek histórlája azonban még folytatódik. E vegyületek átalakulásalnak sokoldalú vizsgálata a kémia más területén is gyümölcsöket hozott. A negyvenes évek elején kezdték alaposabban tanulmányozni a Diels és Alder által felfedezett ún. diénszintézist, egy konjugált dién és egy "aktivált" olefin (pl. maleinsavanhidrid) között lejátszódó cikloaddícós reakclót. Bruckner Gyôzô munkatársaival kimutatta, hogy a propenil-oldalláncú fenoléterek maleinsavanhidriddel diénként reagálhatnak. (3. ábra)

Ez az egyszerû egyenlet nagyon keveset mond azokról a kiterjedt és alapos vizsgálatokról, amelyek ennek az átalakulásnak a lehetôségeit, határait és sztereokémiáját tisztázták. Elsôsorban ezekért az eredményekért kapta meg Bruckner Gyôzô 1947-ben – egy rövid svédországl elôadókörút alkalmából – a Svéd Kémiai Egyesület által ötévenként kiadott Scheele-érmet.

A kutatótevékenységének elsô évtizedeiben elért eredmények közül felvillantott néhány példával elsôsorban Bruckner Gyôzô kutatói mentalitására szeretnénk fényt deríteni. Nem tûzött maga elé túl merész célokat, nem akart – túlzott fantáziával – falrengetô elméleteket alkotni, hanem egyszerûnek látszó feladatokból indult ki, de azok alapos vizsgálata és a lehetô legtökéletesebb megoldása közben kincseket talált, amelyeknek felismerte az értékét, s amelyek kibányászásáért semmi fáradságot nem kímélt. Egész szellemi arculatát ez a mértéktartó szerénység és rendkívüli alaposság határozza meg.

Széki Tibor a harmincas évek elején a budapesti tudományegyetemre ment át, s a szegedi szerves kémia vezetô egyénisége egyértelmûen Bruckner Gyôzô lett. Az intézet igazgatója, Szent-Györgyi Albert, a szerveskémiai kutatás és oktatás irányítását teljesen Bruckner Gyôzôre bízta. Közös munkájuk is volt. A Szent-Györgyi által felfedezett P-vitaminról – más néven citrinrôl – Bruckner mutatta ki, hogy az két, már korábban is ismert flavon-glikozid keveréke. Brucknert idôközben a Szegedi Tudományegyetem magántanárrá habilitálta, majd rendkívüli tanári címet kapott, s végül 1941-ben egyetemi nyilvános rendes tanárrá és a Szerves Kémiai intézet igazgatójává nevezték ki. A negyvenes évek elején már a magyar kémikus társadalom kiemelkedô egyénisége, aki a nagy gyógyszergyárak tudományos tanácsadójaként jelentôs szerepet játszik az ország kémiai kutatásának szervezésében és irányításában is. Az újjászervezôdött Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban levelezô, majd 1950-ben rendes tagjává választja.


Következô rész



 
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/