Kommentárok a Tabula Smaragdinához

Rövid elõtörténet

Nyugat-Európában a Tabula Smaragdina elõször valószínûleg pszeudo-Arisztotelész Secretum Secretorum c. munkájában jelent meg ez a Kitab Sirr al-Asar (királyoknak írt tanácsok könyve, 800 körül) fordítása volt. Késõbb korábbi arab kéziratok is elõkerültek, ezek keletkezését 650 körülre teszik. Egyes elképzelések szerint a szöveg Szíriából, mások szerint akár Kínából is származhat. Bonyolítja a szerzõség megállapítását az, hogy szerzõnk sokak szerint Thot egyiptomi istennel, a bölcsesség istenével azonos.

Ugyancsak a hagyomány szerint Nagy Sándor idejében találták meg Hermész Triszmegisztosz sírját, múmiájának kezében a Tabula Smaragdinával, amelyben a bölcsek kövének titka olvasható jelképes megfogalmazásban. Késõbb a sír, a Tábla (valamennyi egyiptomi alkémista könyvvel egyetemben) megsemmisült legalábbis a hagyomány szerint.

Bizonyosnak látszik, hogy a Tabula Smaragdina a legrégebbi fennmaradt alkémiai szövegek egyike. Számos fordítás létezik: ezek némelyike a fordítók szerint egyenesen káldeus, fõníciai vagy kínai eredetibõl készült. A középkorban sok kézirat tünteti fel szerzõként Hermész Triszmegisztosz (a háromszor legnagyobb) nevét, de tudjuk, a középkori szerzõk gyakran alig leplezetten korábbi, vitathatatlannak tûnõ orákulumok neve mögé rejtõztek, hogy munkájukat értékesebbnek, hitelesebbnek tüntethessék fel.

Megjegyezzük még, hogy a görögök és az egyiptomiak a smaragdnak fordított szó alatt nemcsak a mai értelemben vett smaragdot, hanem többféle zöld követ: jáspist, gránitot is értettek. Spanyolország középkori királyainak birtokában volt egy smaragd tál, amely a legenda szerint eredetileg Sába királynõjének tulajdona volt, és az Utolsó Vacsora alkalmával is szerepet kapott ez zöld üvegbõl készült.

A Tabula Smaragdinát Sir Isaac Newton is lefordította 1680 körül (latinból):



Az alábbiakban középkori és kortárs kommentárokból közlünk szemelvényeket.

1. sor: Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.

A legigazabb Nap nemzõje a Mesterség volt. [Hermész] azt mondja, ezért a legigazabb a legfölsõ fokon, mert az így teremtett Nap minden tulajdonságában, gyógyító vagy más erejében, felülmúlja a természetes Napot.
 

2. sor: Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának mûveletét végrehajtsd.

Hermész szerint a lenti dolgok ereje a csillagokból és a mennyei konstellációkból származik, és ezek az erõk a lenti dolgokra az Alaur-nak nevezett körbõl sugárzanak le: ez a konstellációk elsõ köre. Ez az alászállás nemes, ha az erõket befogadó anyagok hasonlatosak a fentiekhez fényükben és áttetszõségükben, és nemtelen, ha az anyagok zavartak és utálatosak. Azt mondják, ez az oka annak, hogy a drágakövek minden másnál inkább rendelkeznek csodálatos erõkkel. A hét fém formáját az alsó szféra hét bolygójától kapta.

A Kõ a bölcsek köve segítségével két részre osztható: a jobbik részre, amely felszáll, és a rosszabbikra, amely lent marad, tisztán és fixálva. Erejükben azonban összhangban állanak, mert a rosszabbik rész a föld (ez dajka és élesztõ), a jobbik pedig a spiritus, amely fürgévé teszi és felemeli az egész Követ. Így a szétválasztás megtörténik, megünnepelik a mennyegzõt, és sok csudás dolog történik.

Ez az Aktív és a Passzív kölcsönös függõségére utal. Az esszenciális forma nem jelenhet meg a passzív matéria nélkül. A spirituális erõ az emberi befogadókészségen múlik. A Fent és a Lent ugyanegy dolgot jelent, és kiegészítik egymást.

A teremtés különféle szintjein egymásnak megfelelõ síkok vannak, ezért biztonsággal vonhatunk párhuzamot a mikrokozmosz és a makrokozmosz, az ásványi és az emberi világ, a növények és az állatok birodalma között.

Hasonlít arra az elképzelésre, hogy a Jang szélsõséges formája Jint hoz létre, és fordítva.

3. sor: Ahogy minden dolog az egybôl származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egybôl keletkezett.

Kövünk, amelyet Isten teremtett, zavaros tömegbõl lett és született, magában foglalta valamennyi elemet ezért született kövünk ilyen egyedülálló csoda révén.

Nem igaz, hogy minden dolog az Egyetlenbõl keletkezett, az Egy jóságából, és az sem, hogy bármi, ami az Eggyel kapcsolatos, nem lehet különféle de az Egy rugalmasságából és egyszerûségébõl táplálkozva gyümölcsözik. Mi születik az Egybõl? A háromság? Jegyezzük meg jól: az Egy keveretlen, a Kettõ vegyített, és a Három visszavezethetõ az Egy egyszerûségére. Nekem, Trithemiusnak, nincs három elmém, hanem egyetlen összefüggõ: ez talál örömöt a háromságban, és így születik a csudálatos utód.

A feltétlen Egy osztatlan, láthatatlan fényét megtöri a Lélek prizmája. Ahogy a Lélek elmélkedik az Egyrõl a teljes megértés nélkül, úgy mutatja a sokarcú Mindent, mint ahogy a lencse bocsájtja át a fényt, amely sugarak pászmájaként esik rá.

Egy az Isten, minden teremtett dolog ugyanabból, a differenciálatlan õsanyagból származik.
 

4. sor: Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.

Mint ahogy az állatok magukhoz hasonló utódot hoznak létre, a Nap mesterségesen létrehoz újabb Napokat a Kõ sokszorozó ereje révén. Ebben a mesterséges nemzésben szükséges, hogy a Nap megfelelõ befogadóra leljen, magával összehangzóra, spermája és tinktúrája számára és ez a bölcsek Holdja.

A Nap és a Hold valószínûleg a Szellem és az Anyag neve, nem az aranyé és az ezüsté.

A Nap a Szellem, a Hold a Lélek.

Ha a Holdat a vízzel azonosítjuk szokásosan, nedvessége miatt a Napot pedig a tûzzel, akkor a prima materia tûzbõl keletkezett, vízben született, szelek hozták az égbõl, és a föld táplálta.

Hermész ez alatt az anyag könnyûvé tételét érti, a lég tulajdonságaihoz való felemelését. És azért mondja, hogy a szél hordozza az anyagot a hasában, mert amikor az anyag lombikba kerül ez olyan edény, amelyben a rózsavíz készül , akkor a párolgás révén szubtilissé válik, és felemelkedik a levegõ tulajdonságaihoz. Desztillálódik, és a lombik szájából vizes vagy olajos folyadék lép ki, amely az elemek minden erejével rendelkezik. A fémekben ez a nedvesség nem válik el a szárazságtól, hanem mintegy fel van oldva benne, és ebben a feloldott állapotában úgy mozog, mintha a Föld nyelte volna le, és annak hasában mozogna. Ezért mondja Hermész azt, hogy a fém anyja a Föld, az viseli a hasában.

Világos, hogy a szél az levegõ, a levegõ az élet, és az élet az szellem... ezért terhes a szél a teljes Kõvel...

A szél magját saját nõi hasában hordja...

Ez alatt Hermész azt érti, hogy Õt, akinek apja a Nap, és anyja a Hold, a szélnek és a párának ki kell hordania, mielõtt megszülethetne, mint ahogy a repülõ madarat hordja a szél. A szél párájából, amely nem más, mint mozgó levegõ, víz keletkezik összesûrûsödés révén, és ebbõl a vízbõl, földdel keveredve, lesznek az ásványok és a fémek. A szél által hordozott szubsztancia kémiai szempontból Kén, amelyet a Higany hordoz. Lull szerint a Kõ a tûz, amellyel a levegõ viselõs. Orvosi értelemben ez a meg nem született, de hamarosan megszületõ gyermek. Hogy világosabban beszéljünk: minden Higany párából áll, azaz vízbõl, amelyet a Föld magával emel a híg levegõbe, és földbõl, amelyet a levegõ visszakényszerít vizes földdé vagy földes vízzé. Ahogy a bennfoglalt elemek vizes állapotúvá redukálódnak, vagy az illékony elemeket követik felfelé, mint a közönséges higanyban, vagy lent maradnak a szilárd elemekkel, mint a bölcsek Higanyában és valamennyi szilárd fémben. Ezért a Higany maga a szél, amely befogadja a Ként, mint éretlen gyümölcsöt az anyák méhébõl, vagy az elégett anya testének hamvaiból, és olyan helyre viszi, ahol beérhet.

A Föld a dajkája: mert az élelem a táplálékot elfogyasztó szubsztanciájává válik, és hozzá hasonul. Ez a harmónia uralkodik az egész természetben, mert a hasonló örömét találja a hasonlóban. Ugyanez történik a Nagy Mû során, mintha gyermek növekedne anyja méhében. Ezért a bölcsek gyermekéhez apa, anya és dajka szükségeltetik kettõs magból kel életre, és úgy növekszik, mint az embrió. Mint ahogy a nõknek mérsékletesen kell táplálkozniuk, hogy el ne vetéljenek, a bölcsek mûvéhez mérséklettel kell hozzáfognunk. A két magot egyesíteni kell. A bölcsek szerint az egyik keletrõl, a másik nyugatról jön, úgy egyesülnek mi mást jelentene ez, mint a retortában való egyesülést, mérsékelt hõ és táplálás mellett? Furcsának tûnhet, miért a Föld a bölcsek gyermekének dajkája, amikor a föld nevû elem legfõbb tulajdonsága a pusztaság és a szárazság. A válasz: nem a föld, mint elem, hanem az egész Föld szerepel itt. Nem azért õ az égi dajka, mert elválasztja, lemossa és benedvesíti a magzatot, hanem azért, mert kiválasztja, megszilárdítja és beszínezi azt. A Földben csudálatos nedv van, amely megváltoztatja azt, ki azzal táplálkozik úgy gondolták, hogy Romulus a farkas tejétõl vált harciassá.

A szél, amely testében hordozza a spirituális magot, az élet lélegzete... és a Kénesõ, is amely az arany magját viseli folyékony állapotban. A Föld a Test mint belsõ realitás.

5. sor: Ô a théleszma, az egész világ nemzôje.

A thélészma szóból származik a talizmán szavunk. A talizmán õstípusa szerinti megfelelés révén mûködik, és összesûríti - egy szubtilis síkon - a szellemi állapotot. Ez magyarázza a hasonlóságot a talizmán (a láthatatlan befolyás hordozója) és az alkémiai elixír (a fémek átalakulásának élesztõje) között.
 

7. sor: Válaszd el a Tüzet a Földtôl, a könnyût a nehéztôl, tudással, szenvedéllyel.

A Kõ akkor teljes és tökéletes, ha Földdé válik, azaz ha a Kõ lelke maga válik Földdé, úgy fixálódik, hogy a Kõ teljes anyaga eggyé válik a dajkájával, és az egész Kõ élesztõvé alakul.

Az illékony így válik fixálttá.

Ha az õsanyagot használni akarjuk, elõször kezelhetõvé kell fixálnunk.

Elválasztjuk, azaz feloldjuk, mivel az oldás a részek szétválasztását jelenti.

Az elválasztás a léleknek a testtõl való elválasztását jelenti.

Mivel az illékony princípium a tûz (néha a levegõ), eltávolítása stabilitást hoz. De az is lehet, bár kevésbé valószínû, hogy a föld a szennyezõ, és a tisztított tûz (a szubtilis) az, amire szükség van.

8. sor: A földrôl az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felsô és az alsó erôket magába szívja. Az uralmat az egész világ fölött így nyered el. E perctôl fogva elôled minden sötétség kitér.

Az alkémiai mûveletek tanítása során Hermész azt mondja a Kõrõl, hogy az felemelkedik a mennyekbe, amikor pörkölés és kalcinálás révén szert tesz a tûz tulajdonságaira, mert az alkimista kalcinálás alatt azt a folyamatot érti, amelynek során az anyag égetéssel és pörköléssel porrá válik. És az anyag újra leszáll a mennybõl a földre, amikor a Föld tulajdonságait veszi fel, ilyenkor feléled és táplálkozik az, amit a kalcinálás korábban megölt.

...most a Kõ megsokasításával foglalkozik. Bár kövünket az elsõ mûveletben négy részre osztottuk, ez valójában két lényegi részt tartalmaz csak. A felszállót, a fixálatlant és a földet, vagyis az élesztõt. A fixálatlan részbõl sokra van szükség, és át kell adnunk ezt a kõnek, melyet alaposan megtisztítottunk minden szennyezõtõl.

Késõbb égetjük ugyanezt a követ, azzal az olajjal, amely az elsõ mûveletben vált ki, amelyet a Kõ olajának nevezünk. Pörköljük, forraljuk és szublimáljuk mindaddig, míg az egész Kõ alá nem száll, fixált és folyékony nem marad. A szublimáció révén a testi szellemivé lesz, a szellemi pedig alászállás révén testivé.

Amikor a Harmadik végre magára talált, belsõ késztetésbõl és nagy örömmel felszállhat a földrõl a mennybe, részesedvén így az alsó és felsõ erõkbõl, ettõl válván erõssé és diadalmassá az Egy világosságában, megmutathatja erejét a számok elõsorolásában, és minden sötétségek megfutamításában.

Az azót felszáll a földrõl, az üveg fenekérõl, majd újra alászáll, lecsepegve a földre, és ez a folytonos keringés válik egyre szubtilisebbé, elpárologtatja a Napot, és a légnemû nap-atomokat magával hordozva a Nap azótjává válik, ami nem más, mint a mi harmadik, igazi Higanyunk. A körforgásnak mindaddig folytatódnia kell, míg magától meg nem áll, a Föld fel nem szívta az egészet, akkor válik fekete, kátrányos anyaggá, a Varangyosbékává, amely az anyag végsõ halálát és szétbomlását mutatja.

Válaszd el az anyag illékony részét forralással, és melegítsd, míg a gõz a szülõk testével nem egyesül: ekkor kapod meg a Követ.

9. sor: Minden erôben ez az erô ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.

Amikor a Háromság ismét a minden szennyezõtõl mentes Eggyé vált, az elme ellentmondások nélkül felfogja valamennyi, hibátlanul elrendezett titok misztériumát.

A fekete anyag fehérré és vörössé válik... a vörös tökéletes lett, ezért gyógyító erejével minden lelki és testi bajra orvosságul szolgál, kimeríthetetlen gyógyító erejét a felhasználás mitsem csökkenti, ezért joggal nevezhetjük az egész világ dicsõségének. Az elmélkedés és a bölcsek kövek Istenhez emeli szellemünket... Ha imádkozunk és hiszünk, minden sötétség és érthetetlenség magától eltûnik.

A Szellem fénye állandóvá válik és a nemtörõdömség, csalás, bizonytalanság, kétség és ostobaság eltávozik értelmünkbõl.
 

10. sor: A világot így teremtették.

A bölcsek köve az Egyetlen másik neve. Nemes erényei legnagyobb erejénél fogva érintés által ruháznak fel mindent a kívánatos kiválósággal.

A bölcsek köve rendelkezik a Természet valamennyi rejtett erejével, nem rombolás végett, hanem az anyag újrateremtésére, a Természet mindhárom Birodalmában. Újra fixálja a legszubtilisebb Oxigént tüzes természete szerint. Ereje tízszeresére nõ minden sokszorozás alkalmával. Ezért hatolhat be az aranyba és az ezüstbe, ezért fixálhatja a Higanyt, a kristályokat és az üveges olvadékokat.

Az alkémiai fixálás több ennél... a szellemmel való egyesülése miatt a testi tudatosság maga válik finom és átható erõvé. A szellem testté válik, finomságra, könnyedségre, határtalanságra és sokszínûségre tesz szert. A szellem testté válik, és megszerzi annak tûztûrését, mozdulatlanságát és tartósságát. A kétféle testbõl könnyû anyag születik, amely a két szélsõ között középen áll.

A desztilláció és az újraegyesülés eredménye uralkodik a kevésbé szilárd anyagon, és éppen saját szubtilitása miatt áthatol és uralkodik a magánál tisztátlanabb és csak látszólag spirituális anyagokon is.
 

11. sor: Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.

...a mikrovilágot a makrovilág mintájára teremtette az Úr, és az ember felismeri, hogy eredeti természete az Isten képmása.

Az alkémiai mûvelet a teremtõ folyamatok paradigmája. Figyeljünk a szexuális felhangokra az elõzmények leírása során...
 

1213. sor: Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém. Amit a Nap mûveleteirôl mondtam, befejeztem.

Okkult módon [Hermész] azt tanítja itt, milyen anyagokból készül a Kõ. A Kõ tökéletes, mert természetében összefogja az ásványokat, a növényeket és az állatokat. Mert a Kõ Három és Egy, háromszoros és egyedüli, négy természete és három színe van (fekete, fehér, vörös). Búzaszemnek is nevezik, mivel ha el nem pusztul majd, magában marad. Ha mégis elpusztul, gyümölcsöt hoz a konjunkció nyomán.

Ezért a mûvészetért Mercuriust a háromszor legnagyobbnak hívják, mert övé az egész világ bölcseletének mindhárom része... uralkodik az ásványok, a növények és az állatok birodalmában.

A tudás három része a világegyetem három nagy osztatának felel meg: a szellemi, a lelki és a testi valóságnak, amelyeket a menny, a lég és a föld jelképez.

A Triszmegisztosz szó szokásos magyarázata szerint Hermész volt a legnagyobb bölcs, a legnagyobb pap és a legnagyobb király.


Általános kommentárok

A munkálkodás tudást teremt, a tudás a szeretet útját nyitja meg; a szeretet a hasonlóságot, a hasonlóság bensõséges áldozatot, az áldozat erényt, az erény méltóságot, a méltóság erõt ad, és az erõ véghezviszi a csodát.

Alsó és felsõ, fixált és illékony, Higany és Kén hasonló természetûek, ugyanegy dolgot jelentenek, mint a férj és a feleség. Egymástól csak belsõ összhangjuk fokában és érettségükben különböznek. A Kén érett Higany, a Higany éretlen Kén, ezen affinitásuk miatt egyesülnek úgy, mint a férfi és a nõ, cselekedetük révén így alakulnak egymásba, és így hoznak létre maguknál érettebb utódot, hogy az Egy csodáját beteljesítsék. És amint minden dolog az egyetlen káoszból született az Úr terve szerint, a Teremtõ elgondolása révén, ez a teremtés hasonló az emberihez, a férfi és az asszony dolgához.

... a misztikus dolog az univerzális, mágikus hatóerõ, az asztrális fény, amely összefüggései révén teremti meg az alkahestet (a mindent oldó oldószert), a bölcsek kövét és az örök élet elixírjét. A hermetikus filozófia azótnak nevezi, a világ lelkének, a mennyei szûznek. Úgy tûnik, ez adja a szervezettséget (az erõk kölcsönviszonyának labirintusában), és a formát pl. a hópelyhek tökéletes geometriájához.

A Nap mûveletét a szellem vitte végbe, az egyetemes, a minden dolgok forrása, amely rendelkezik valamennyi dolog tökéletesítésének képességével. Ereje teljes (azaz képes a különfélét egyetlenné alakítani), ha fixálni tudjuk. Ez annyit jelent, hogy a Kõ maga a megszilárdult pneuma ez a kapocs a föld és a menny között, egyesíti magában az égi és a földalatti szférák erejét, az egész világmindenségét az állócsillagoktól a föld középpontjáig. Úrrá lesz minden dolog természetén, és behatol minden szilárd anyagba. A teljes világ filozófiájának három része az égi, a földi és a földalatti tartományokra utal.

Az Ember a mikrokozmosz, a Teremtés a makrokozmosz az Egy. Minden az Egybõl származik. Az elmélkedés erejének összefogásával minden elérhetõ. Az esszenciát elõbb el kell választani a testtõl, majd újra egyesíteni kell vele. Ez a Mû. Kezdj hozzá magadban, végezd be mindenkivel. Átalakulás, az ember elõtt, az emberen túl.

Hermész szerint mindenek élete és mindenek titka a víz. Ez válik a gabonában élesztõvé, a szõlõben borrá, az olajbogyóban olivaolajjá. A gyermek élete is vízben kezdõdik... Erre a spirituális vízre és a föld szent szomjára utal Hermész, a dicsõséges tudással és a fennkölt tudományokkal megkoronázott, amikor azt mondja: igaz, vitathatatlan, bizonyos és helyes, hogy a Fent a Lentbõl és a Lent a Fentbõl származik. Az Egy révén tesznek csodákat. "Apja a Nap és anyja a Hold": férfi és nõ egyszerre. Késõbb [Hermész] arra utal, hogy a földre visszatérõkben megvan a Fent és a Lent ereje, ami maga a Tûz.

Végül felülkerekedik a Lentin és a Fentin, mert övé a Fények Fénye, ezért a Sötétség elmenekül.



 
Vissza az alkímiai sorozat kezdôlapjához http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/