A magyar vegyipari fejlôdés az elsô világháború után - 1945-ig

címû kiállításon fényképek, makettek mutatják be például a korabeli kénsav-, sósav- és szuperfoszfát-üzemeket, a régi péti gázgyárat, a peremartoni toronykénsav-üzemet. Az 1920-as évek elején a fô törekvés az olyan termékek gyártásának megindítása volt, amelyek termelése az országhatárok megváltozása miatt megszakadt. A dicsôszentmártoni nitrogén-mûtrágyagyár helyett 1931-ben Pétfürdôn ammóniagyár, majd mûtrágyagyár épült.

Szénkéneg-retorta
a Péti Nitrogénmûvekben.
Az 1960-as évekig mûködött
Ammóniagyártó berendezés
makettje
(Péti Nitrogénmûvek)
Schlattner-kemence
1930-35-bôl
(makett)

A szerves vegyipar nyersanyagainak nagy részét - melléktermékként - a városi gázgyártás szolgáltatta. A már meglevô Richter Gedeon, Chinoin és Wander gyógyszergyáron kívül felépült az Alkaloida Vegyészeti Gyár, morfin alkaloidák gyártására. A gyártás menete maketten tanulmányozható.

Gyógyszertári desztilláló
berendezés
Fényképezôgéppel ellátott
mikroszkóp
(1930-as évek)
Freund-féle szupercentrifuga
(1940-es évek)

A kiállítás képet ad a kor mûanyagiparáról, festékiparáról, háztartási vegyiparáról.

Acetiléngáz-fejlesztô az 1920
és 1940 közötti idôszakból. Lakások,
vasúti kocsik világításához használták
Mosógép az 1920-as évekbôl


A vegyiparban használatos szémítástechnikai eszközket bemutató kiállítás fô érdekessége az a GIER típusú számítógép, amelyet 1964-ben elsôként használtak vegyipari folyamatok irányítására.

A Péti Nitrogénmûvek vezérlô számítógépe (jobbra)
egy infravörös spektrofotméter társaságában (balra)

Varga József Kossuth-díjas professzor, a nagynyomású technológiák hazai elterjesztôjének emlékét számos eredeti készülék és dokumentáció ôrzi. A múzeum egyik büszkesége a Paulik-testvérek és Erdey László derivatográja, a mérésre és szerkezetkutatásra is alkalmas termogravimetriás berendezés "ôspéldánya".

Varga-reaktor Derivatográf Mûbenzin-kísérletekhez
használt Varga-reaktor